A hirtelen megnövekedett LH legfontosabb hatása, hogy a tüszőben érlelődő petesejt pár óra alatt teljesen “beérik”, alkalmassá válik az önálló életre, majd kb. 36 órával az LH-csúcs után kiszabadul a petefészekből és elindul a petevezetékben a méh felé. Ez a vándorlása néhány napig tart.

Ha ez alatt az idő alatt spermiumokkal találkozik és megtermékenyül, embrióként vándorol tovább. Közben az üres tüsző a petefészekben sárgatestté alakul, ami a sárgatest hormont (progeszteront, sárga vonal) termeli. Ez a hormon teszi alkalmassá a méh nyálkahártyáját arra, hogy beágyazódhasson az érkező embrió (alsó ábra).

Ha minden a megfelelő időben történt, 3-4-5 napos embrió érkezik a méhbe, beágyazódik, elkezd olyan anyagokat termelni, melyek nem engedik a sárgatestet elsorvadi. Ezért az fenn tudja tartani a méhnyálkahártya ideális állapotát, az embrió táplálékhoz jut, fejlődik tovább. A terhesség első 7-8 hetéig tehát a sárgatest felel az embrió biztonságáért, csak ezután termel az embrió (pontosabban a méhlepény) annyi hCG-t, hogy a folyamat önfenntartóvá váljon.

Nagyon sok vetélés éppen ekkor, a váltáskor következik be, ha nincs elegendő hormon a terhesség fenntartásához.

Ha nincs embrió, a sárgatest elsorvad, a nagyra nőtt méhnyálkahártya menstruációs vérzés kiséretében lelökődik és kezdődhet minden elölről.

Ha egy teljesen egészséges pár a legmegfelelőbb időben szeretkezik, kb. 20% az esélye a terhesség létrejöttének. Ez is azt mutatja, hogy a fentieken kívül még nagyon sok feltételnek (genetikai, immunológiai, stb…) kell teljesülnie ahhoz, hogy egy kisbaba létrejöjjön. Nyilvánvaló, hogy ha nem a megfelelő időben történik a szexuális együttlét, ez a 20 százalék egyre csökken, mint tudjuk, a ciklus nagy részében egyáltalán nincs esély arra, hogy teherbe essünk. Ezt “Naptár módszer”-ként felhasználják fogamzásgátlásra is.

Az ábra mutatja, hogy az ovuláció (a petesejt kiszabadulása a petefészekből) után az ébredési testhőmérséklet megemelkedik. Amíg más lehetőség nem volt a tüszőérés időpontjának meghatározására, ezt a módszert használta az orvostudomány is. Azonban ma már a távolságot sem arasszal mérik, vannak pontosabb, megbízhatóbb eszközök rá, ugyanígy nem hagyatkozhatunk a nagyon bizonytalan testhőmérséklet-mérésre sem.

Az ovuláció pontos időpontját ma már meg lehet határozni ultrahanggal, vérvételből mért hormonszintekkel – alapos, jól felkészült nőgyógyászok igen gyakran alkalmazzák ezeket a módszereket. Meddőségi kezelések során mesterségesen is elő tudnak állítani LH csúcsot (hormoninjekcióval), majd ezután kb. 39-42 órával végzik az inszeminációt, ill. egyszerűbb esetekben javasolják az együttlétet, ezzel is növelve a teherbeesés valószínűségét. Lombikbébi kezeléseknél az LH-csúcsra szükség van, hiszen a petesejt végső érése ennek hatására következik be, a kilökődését azonban nem szabad megvárni, hiszen akkor nem találják többé meg. Ezért az érett petesejteket 36 órán belül le kell szívni a tüszőkből, amelyek jól látszanak a hüvelyi ultrahangon.

Az ovulációt nem, de az LH-csúcsot ki lehet mutatni a vizeletből is, ezt a célt szolgálja a Babymark termékenységi teszt, amely 5 tesztet tartalmaz. Mivel a hölgyek ciklusa igen széles skálán mozog (van akinek 18 nap, van akinek 42), nem mondhatjuk azt, hogy a 14. napon van az LH-csúcs. Ez még azoknál sem biztosan igaz, akik a “tankönyvi” 28 napos ciklussal élnek. Viszont ha szeretnének teherbe esni, nagyon hasznos, ha tudják a pontos időpontot. Az ezt követő 2.-3. napon ugyanis a legvalószínűbb, hogy sikerrel járnak, függetlenül attól, hogy hány napos a ciklusuk.

Ne felejtsük el azonban, hogy vannak hölgyek, akik – bár nem tudnak róla – nem is ovulálnak az LH-csúcs után, mert már a ciklus elején, a tüszők érésekor probléma van. Éppen ezért, ha valaki 1 éven belül nem esik természetes úton teherbe, szükséges meddőségi szakemberhez fordulni segítségért! Ugyanígy a beágyazódásnál, a petevezetékben vagy a méh körüli szövetekben is lehet hiba, 1 év után már ne hagyatkozzunk kizárólag az LH-csúcs meglétére vagy meg nem létére!